GYIK    ADATVÉDELEM    SZÁLLÍTÁS & GARANCIA    ÁSZF    KAPCSOLAT

  • Black Facebook Icon
  • Black Instagram Icon
  • Black Pinterest Icon

©2020 Kókusztálak.hu by rawcoconut - Minden jog fenntartva

3 anyag, amit kenterbe ver a bambusz

Tudtad, hogy a bambusz antibakteriális? Vagy, hogy rostjaira szedhető?

Lehet, hogy már találkoztál bambusz fogkefével, vagy szívószállal, de a bambusz felhasználhatósága ezen bőven túlmutat. Mutatjuk!

1

FA

Kevesen tudják, hogy a fákat általában 20-50 évesen vágják ki, amikor azok elérik a kitermeléshez szükséges állapotukat. Ez azt jelenti, hogy miután kivágnak egy erdőt, legközelebb átlagosan újabb 35 évnek kell eltelnie, mire újra betakarítható lesz a terület.

 

Ezzel szemben a bambuszt szakaszosan, évente, 2-4 évvel azután vágják ki, miután elérték a megfelelő állapotot. Ezt az állapotot fajtától függően ültetésüktől kezdve körülbelül 2-6 év alatt érik el. Azaz az érési idővel együtt is jelentősen gyorsabb a bambusz kitermelésig tartó ideje a fákéhoz képest.

 

A bambusz gyökértörzs-rétege nem hal el a körülbelül 5 éves érett növények évente történő kivágása után, míg a fák gyökerei elhalnak, elrohadnak és nagy mennyiségű szenet bocsátanak ki a betakarítás után.

 

A bambusz betakarításakor a föld nincs kitéve az erózió veszélyeinek, mint ahogy a fák kivágásánál lenne. A gyökértörzs, amely még a betakarítás után is tovább él, megvédi a földet az eróziótól.

 

Mindezek mellé a bambuszt kézzel, vagy kisméretű láncfűrésszel is ki lehet vágni, ezáltal sokkal kevesebb fosszilis üzemanyag felhasználására van szükség, mint a fák kivágásához és szállításához, ahol nagy gépeket és rengeteg üzemanyagot használnak fel ugyanezekhez a műveletekhez.

2

MŰANYAG

A műanyaggal az a baj, hogy másodpercenként több milliót gyártanak, és mivel természetes közegben nem bomlanak le, így vagy elégetjük és ezzel szén-dioxidot termelünk a légkörbe, vagy sok száz évig a földön marad, ezzel szennyezve az óceánokat és szárazföldeket. Mindössze 7-9% kerül újrahasznosításra és csak az európai únióban évi 322 millió tonna műanyagot termelünk.

 

A bambusz az új műanyag. Ahogyan anno fénysebességgel terjedt a műanyag híre és az anyagból készült termékek sikere, így van ez ma a bambusszal. A bambusz tökéletes alternatívát biztosít a műanyag helyett, ugyanis strapabíró, jól formázható, hosszúéletű, azonban a műanyaggal ellentétben nem él örökké. Komposztálható, így a 100% bambuszból készült termékek élettartamuk lejárta után visszakerülhetnek a természetes körforgásba.

3

PAMUT

A pamut előállítása hatalmas terhet ró a környezetre: rengeteg vizet emészt fel, ráadásul világviszonylatban a gyapot permetezésére használják az összes növényvédőszer egynegyedét. A viszkóz miatt erdőket vágnak ki, a készítési folyamat során rengeteg vegyszert használnak. A 85 gyapotot termesztő ország közül 80 „fejlődő" ország, 28 ezek közül a legszegényebbek közé tartozik, amelyekben nincsenek szigorú környezetvédelmi előírások.

A bambuszból viszont képesek vagyunk rostok, és ezáltal pamutszerű anyag előállítására. A bambusz természeténél fogva antibakteriális és hipoallergén tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek megakadályozzák a baktériumok kialakulását, és egészséges higiéniát biztosítanak.

Nemcsak a bőrre gyakorol jótékony hatást, hanem a Föld élővilágának is kedvez! Az összeállításnál ügyeltünk a fenntarthatóságra, így a lehető legkevesebbet használtunk gyapotból (20%, ebből készül a pamut), mely megtermeléséhez sok víz szükséges, és többet bambuszból, mely nem igényel mesterséges öntözést. 

Ezen felül, a bambusz 5-ször több folyadékot képes magába szívni, mint más cellulózok. Nem beszélve arról a puhaságról, amit gyakran öblítőreklámokban hallunk. Nos ez a puhaság itt természeténél fogva adott.

BAMBUSZ = KÖRNYEZETTUDATOSSÁG

Nem igényel sok gondoskodást amíg fejlődik, majd szakaszosan évente lehet betakarítani, és levágás után nem igényel újraültetést.

Természetes megújuló forrásként a bambusz gyakran lehetőséget nyújt, hogy a természetes erdők kivágása helyett inkább a bambusz felhasználásához forduljunk.

A bambusz egy fenntartható lehetőség a lejtős földek beültetésére, csökkenti a talajeróziót és egy fenntartható gazdálkodási rendszer lehetőségét biztosítja.

 

A bambusz termesztése tökéletes megoldás az elhasznált földek újjáélesztésére.

 

Hatásosan szabályozza a föld erózióját és természetes határként is funkcionál szerteágató gyökérrendszerének köszönhetően.

Gyors növekedése és a szakaszos kivágása segít megkötni akár hektáronként 12 tonnányi szén-dioxidot is. 35%-al több oxigént juttat vissza a levegőbe, mint bármilyen hasonló fás területek.

 

A bambusz segít enyhíteni a vízszennyezést mivel éréséhez nagy mennyiségben használ fel nitrogént.

Szélesebb körű környezeti hatásai pedig legfőképp abból adódnak, hogy a bambuszból készült termékek helyettesítik a keményfából és a lassan növő szálfákból készült termékeket. Ez ahhoz vezet majd, hogy lelassulhat a trópusi erdők irtása, illetve a folyamat hozzájárul a bio-diverzitáshoz, a konzerváláshoz és a szén nagy mértékű megkötéséhez.