Nemrég a kezembe került egy NatGeo újság 2006-os száma. Megdöbbenve olvastam, hogy akkor, 13 évvel ezelőtt azokra a történésekre figyelmeztettek, amelyek ma következnek be. Akkor azt írták, 10 évünk van, hogy óriási változásokat eszközöljünk, utána már késő lesz. Ez 3 évvel ezelőtt letelt. Elkéstünk? Sajnos igen. Baj van.
Fogok írni ebben a cikkben tudományos bizonyítékokat is, de előbb néhány személyes tapasztalat és vélemény.
Álljon itt a kedvenc idézetem: " Attól, hogy valami úgy van, nem biztos, hogy jól van."
Felfedező vagyok. Mindent meg akarok érteni. Kutatok. Olvasok. Figyelek. Hallgatok.
Amíg beszélsz, csak azt ismételgeted, amit már tudsz. Ha hallgatsz, új dolgokat tudhatsz meg.
MI A BAJ?
Leegyszerűsítve az, hogy kifosztottunk a Föld nyersanyagait, megújulásának erejét és ezt nem tudjuk visszacsinálni.
Néhány a problémák közül:
fakitermelés
vízkészletek túlzott felhasználása
gyártás - mindenféle
a vizeink és a szárazföldek szennyezése
a mértéktelenség - állattartásban, mezőgazdaságban, fogyasztásban
Azt, hogy ez az állapot fenntarthatatlan, ma is érezzük. Ha nem lenne az, nem lenne szükség génmódosításra, tömegnövelőszerre, tartósítószerre, hozzáadott vitaminokra. Kétségbeesetten próbáljuk pótolni azt, ami már nincs meg természetesen.
Ez a bolygó kb. 500 000 000 (500 millió) embert képes eltartani és kiszolgálni. Ma 7 000 000 000 (7 milliárd) ember él rajta. 6,5 milliárd ember plusz ezen a bolygón, amit nem képes eltartani így ezen emberek kiszolgálására fosztogatni kezdtünk. A saját bolygónkat fosztjuk ki, magunk alatt ássuk a sírt.
MIÉRT VAN EZ, HA NEM JÓ?
Sokan - talán Te is - áthárítják a felelősséget és a kormányokra, a nagy cégekre fogják a jelenleg kialakult helyzetet. Részben jogosan, részben nem.
Azért jogos, mert nem vagy felelősségre vonható olyan dolgokért amit nem tudsz.
Azért jogos, mert felettünk álló hatalmak gyakorolnak olyan pszichológiai hadviselést rajtunk, hogy önként lemondjuk az önálló gondolkodásról és önszántunkból váljunk robotokká és kövessük a tömeget, higgyük el azt amit "a nagyok" mondanak. Pedig az iskolás gyereked arra tanítod, hogy a nagyoknak nincs feltétlenül igazuk, csak így gyakorolják hatalmukat a kissebbek ellen, Te pedig, drága gyermekem, védd meg magad, állj ki az igazadért és hallgass mindig a szívedre.
A pszichológia nagyon erősen befolyásol Téged, az életed, a gondolkodásod. Marketingben használják a leginkább. A teleshop adások az ösztönt, hogy addig kell megszerezned az "ételt", amíg van, különben éhenhalsz. A mozik a tudatalatti pszichológiát - korábban azt csinálták, hogy a film képkockái közé betettek az üdítő képét ábrázoló képkockát, amit tudatosan nem fogtál fel, de tudatalatt nagyon jól működött, így reklámnál (akkor még volt) kimentél a büfébe és vettél egyet. Ugyanígy befolyásolják a gondolkozásod, hogy ne a valóságot látsd hanem azt, amit láttatni akarnak veled a világ vezetői - és ezalatt nem a kormányokat értem. Nálunk sokkal magasabban is állnak emberek.
A Földön eluralkodott a BIRTOKLÁS vágya. Mert azt sugallja a média, a reklámok, a környezet, a tanulmányok és minden, hogy atól leszel boldogabb, ha többet, jobbat és prémiumabbat birtokolsz. A birtoklás piramis legtetején pedig a pénz áll. A pénz ma hatalom. Azokat a dolgokat, amikből pénzt lehet csinálni, ma nem tudjuk megszüntetni, ezért nem érdekli a nagy gyárakat az, hogy veszélyben a bolygó, hisz ők éppen pénzt csinálnak. Viszont tudunk új dolgok iránt érdeklődni, amelyek környezettudatosak, így új keresletet generálni, amiben szintén pénz van. Mi, átlagemberek is tudunk befolyásolni, nem csak velünk lehet ezt tenni.
MIT TUDOK ÉN TENNI?
Ez a cikk nem arra szolgál, hogy felsoroljuk, pontosan mit kell tenned, mit vegyél meg, mit ne, mert rá fogsz jönni magadtól is. A legtöbbet az segítene, ha az emberek sokkal több józan paraszti ésszel rendelkeznének, mint amennyivel rendelkezned - ez nem a mi hibánk, ezt így alakították. Az agyunk működése tompítható. Viszont ha tompítható, akkor élesíthető is. Sokkal többet kellene tudnunk a világ működéséről, mint amennyit ma tudunk.
Megtisztíthatjuk az óceánokat a műanyagtól, de ettől még MÁSODPERCENKÉNT 150 000 db műanyag zacskót gyártunk. Ültethetünk új fákat a kiirtott erdők helyére, azonban mesterségesen ültetett fák között nem jön létre az a föld alatti információátadó hálózat, ami egy őserdőnél, így ezek a fák nem lesznek időtállóak.
Amíg a problámákat csak orvosoljuk addig a kiváltó okok nem szűnnek meg. A kiváltó ok pedig egyszerű:
Azt tesszük amiben pénzt látunk, pénz pedig abban van, amit használnuk, és azt használunk amire igényt tartunk. Az igényünk pedig azokból az információkból fakad, amiket hallunk.
A megoldás az lenne, hogy Te, általad a családod, a családod által az ő családjaik majd a közösség, a falu, a város, az ország új igényeket teremtsetek.
Ehhez pedig tájékozódni kell.
Én egy olyan iskolarendszert szeretnék, ahol sokkal nagyobb hangsúlyt kap a Földrajz, a Természetismeret.
Ahol megtanítják, hogy a talaj a lábunk alatt egy lávatengeren úszó, párszáz km vastag réteg, amibe ha lefúrsz az egyik oldalon olajért, elbillen és a másik oldalon földmozgásokkal teszi magát rendbe.
Ahol megtanítják fizika órán, hogy nem létezik anyag, mert az általunk ismert legeslegkissebb részecske is hullám természetű, a hullám pedig rezgés, a rezgés pedig változtatható, így az egész világ egy hologram, amit kedvünk szerint változtathatunk. És változtatunk is. Csak ideje lenne jó irányra váltani.
Olyat, ahol megtanítják, hogy a gondolat a legmagasabb rezgésszámon létező "dolog" itt a földön, olyan magasan, hogy sem megmérni, sem megállítani nem lehet. Olyan magasan, hogy ilyen magas rezgéstartományt eddig csupán az űrben tapasztaltunk, úgy hívjuk kozmikus rezgés, és a Földön nem létezik. Azaz mégis: a gondolat.
Olyan iskolát, ahol megtanítják, hogy az idő csak a bolygó mágneses tere miatt, a gravitáció miatt létezik, valójában nem. Az űrben lassabban telik, és van, ahol nem telik. Így azt gondolni, hogy életünk véges és egyszer használatos, óriási hiba.
Azt gondolni, hogy nincs szerepünk a jövő jobbá tételében, óriási hiba.
Olyan iskolát, ahol felnyitják a szemünket arra, hogy minden és mindenki ezen a bolygón ugyanolyan hullámból áll, és az ember nem feljebbvaló egy állatnál. Ahol megtanítják, hogy az éltetet nem leélni kell, hanem feladatot teljesíteni, megérteni és örülni annak, hogy az általunk ismert világ egyetlen, és egyben leggyönyörűbb helyén élünk, ahol minden adott a boldogságunkhoz.
Minden.
AZ ENSZ KIADVÁNYA
Egymillió állat- és növényfaj, velük együtt pedig az egész emberiség is veszélyben van – áll a ma nyilvánosságra hozott, biológiai sokszínűségről szóló ENSZ-jelentésben.
Az elmúlt három évben 145 ország 50 szakértője állította össze a, további 310 szakértő bevonásával. A jelentés az elmúlt öt évtized változásait értékeli, átfogó képet nyújtva a gazdasági fejlődés irányairól és a természetre gyakorolt hatásukról. Ezen kívül több lehetséges forgatókönyvet is kínál a következő évtizedekre.
A jelentés riasztó képet fest az élővilág állapotáról és a 2005 óta eltelt időszakról. Arra figyelmeztet, hogy egymillió állat- és növényfajt fenyeget a kipusztulás közvetlen veszélye, sokkal többet, mint valaha az emberiség történelmében.
A 150 nemzetközileg elismert tudós és 50 ország részvételével készített jelentés arra is rámutat, hogy a biológiai sokféleség védelméről szóló egyezmény nagy része nem fog teljesülni. A globális jelentés éppen ezért kiemeli a döntéshozók – különösen az egyes kormányok – felelősségét, és kimondja, hogy a kormányoknak azonnal változtatniuk kell hozzáállásukon: az embereket és a bolygót kell védeniük a nagyvállalati érdekek és a túlfogyasztás ösztönzése helyett.
Ez volt az első olyan alkalom, amikor 130 ország kormánya hagyott jóvá egy 145 kutató által 3 évig készített értékelést a természet globális állapotáról és ennek következményeiről az emberiség jövőjére. A tanulmány szerint körülbelül egymillió állat- és növényfajt fenyeget a kihalás, sokat közülük évtizedeken belül, ez a veszély az emberiség története során példanélküli.
A honos fajok átlagos egyedszáma a legfontosabb szárazföldi élőhely típusokban 1900 óta legalább 20%-al csökkent. A kétéltű fajok több, mint 40 %-a, a zátonyképző korallok csaknem 33%-a és az összes tengeri emlős több, mint egyharmada veszélyeztetett. A rovarok tekintetében a kép nem ennyire egyértelmű, de a létező adatok szerint 10 %-uk veszélyeztetett. A 16. század óta 680 gerinces faj halt ki, és az étkezési vagy mezőgazdasági hasznosítású háziasított emlősfajták 9%-a tűnt el 2016-ra, valamint további 1000 fajta továbbra is veszélyeztetett.
A tanulmány rámutat arra, hogy 1980 óta az üvegházhatású gázok kibocsátása megduplázódott, mely átlagosan 0,7 C fok globális melegedést okozott. A klímaváltozás máris hatással van az élővilágra az ökoszisztémáktól a genetikai sokféleségig. Ez a hatás várhatóan a következő évtizedekben fokozódik.
Az IPBES-jelentés az emberiség étkezési szokásainak megváltoztatására is felszólít: azt javasolja, hogy csökkentsük a hús- és tejtermék-fogyasztást és álljunk át a növényi alapú étrendre.
A jelentés elkészítésében a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontja is részt vett. Ők készítették azt az áttekintést, amelyben 500-nál több, helyi közösségek által használt természeti indikátort értékeltek, és 100-nál több eredeti esettanulmányt dolgoztak fel Babai Dániel vezetésével. Az indikátorok 72%-a romlást mutatott, elsősorban a globalizáció okozta életmódváltásnak, a fenntarthatatlan fakitermelésnek, erdőirtásoknak, legelőfeltöréseknek köszönhetően.
„Kimondtuk, hogy a tudomány nem elég. A helyi emberek, pásztorok és gazdák tudása is kell a természet megőrzéséhez” – mondta Molnár Zsolt, az MTA csoportvezetője.
A tanulmány emellett megállapította azt is, hogy
A szárazföld egyharmada és a tengerek 66%-a az emberi tevékenység következtében jelentősen átalakult. Ezek a folyamatok átlagosan kevésbé súlyosak, vagy nem is jelentkeznek a bennszülöttek és helyi közösségek által birtokolt vagy fentartott területeken.
A világ szárazföldi területének több mint egyharmada, és az édesvíz készletek közel 75% jelenleg a mezőgazdasági termelést vagy az állattenyésztést szolgálja.
A mezőgazdasági termelés értéke 1970 óta kb. 300%-al nőtt, az ipari fa felhasználás 45%-al nőtt és kb. 60 milliárd tonna megújuló és nem-megújuló erőforrást használnak fel évente globálisan, mely közel kétszerese az 1980. évinek.
A szárazföldi degradáció 23%-os mezőgazdasági termőképesség csökkenést okozott globálisan, évente 577 milliárd USD értékű termés veszélyeztetett a beporzók pusztulásának következtében, és az árvizek és hurrikánok 100-300 millió embert veszélyeztetnek a tengerparti élőhelyek pusztulása és megőrzésének hiánya következtében.
2015-ben, a tengeri halállomány csak 7%-át halászták a még fenntartható mérték alatt
A városi területek 1992 óta több mint kétszeresére nőttek
1980-tól a műanyagszennyezés 10szeresére nőtt, évente 300-400 millió tonna nehézfémet, ipari létesítményekből származó oldószert, mérgező iszapot és egyéb hulladékot ürítenek a világ vizeibe, és a part menti ökoszisztémákba kerülő műtrágyák több mint 400 óceáni „halott zónát” idéztek elő, összesen több mint 245 000 km2 (591-595) területen, ami nagyobb, mint az Egyesült Királyság.
A cikk forrása: hvg.hu
HONNAN JUT A MŰANYAG AZ ÓCEÁNOKBA?
Ázsia 10 legfontosabb folyójából. Oda pedig Európából, ugyanis a nem újrahasznosított szemetünket Ázsiába visszük, majd tesszük le - jobb esetben - hulladéklerakókon. Az óceáni hulladékok 80%-a szárazföldi eredetű.
Európában a műanyagok mindössze 7%-át hasznosítjuk újra.
Minden műanyag, amit VALAHA gyártottak, még mindig ezen a bolygón van.
Ha mától nem gyártanánk több műanyagot, még mindig több száz évig velünk lennének.
A műanyag nem tűnik el, csak bomlik. Mikroműanyagokra. A mikorműanyag pedig a porszemhez tapadva a világon bármerre el tud jutni, így kerül többek között az emberek tüdejébe, a vérkeringésbe, a sejtek közé.
MI A MEGOLDÁS?
Az egyre inkább terjedő minimalizmus. Az egyszerűség boldogság. Ma már rengeteg olyan lehetőség van, amely a minimalista életmódot támogatja a természetességgel karöltve.
Nézd meg az alábbi videót, kattints a képre:
KÖZREMŰKÖDŐK
Cikket írta:
Támogatója
Kókusztálak.hu - Tálak Valódi Kókuszdióból